Az alvás és az álom

Az alvás szakaszai

Az alvásnak 5 (egyesek szerint 4+1) szakasza van, melyből a +1 a REM szakasz, a többi 1-4 az egyre mélyülő alvási szakaszok.
Egy átlag 8 órás alvás alatt 4-5 REM periódus van, melyek ideje változó, lehet akár 1 óra is, de lehet néhány perc vagy másodperc is.
Elalvás után körülbelül egy órával eljutunk a legmélyebb alvás szakaszába, mely után igen hamar a REM szakasz következik. A REM alvás során az agyi tevékenység fokozódik, olyan mértékben, hogy az agy több energiát használ fel, mint ébrenléti állapotban. Eközben a testünkről agyunk "lekapcsolódik", mintha lebénulnánk, azonban az agy azt érzi, hogy a mozgásban, látásban, hallásban részt vevő idegek aktívak.

"Én nem szoktam álmodni"

Vannak olyan emberek akik azt mondják ők sohasem álmodnak, de ez kísérletekkel bizonyítottan nem így van.
Amikor az ébredés a REM szakaszba esik, akkor emlékszünk az álmainkra, ha valamelyik mélyebb állapotból ébredünk fel akkor nem. Valószínűsíthető, hogy azok az emberek akik azt mondják, ők sohasem álmodnak, jellemzően nem alvásuk REM szakaszában szoktak felébredni.
Ez adhat magyarázatot arra, hogy egyes emberek miért emlékeznek, mások miért nem emlékeznek álmaikra.

Az álmok hossza

A kísérletek tanúsága szerint az álmok ideje megegyezik a REM szakaszok hosszával, tehát mintha valós időben történtek volna az események.

Az "álmodás" hatásai

Feltételezés, hogy a REM alvás közrejátszik a tanulási folyamatokban, annak következtében tudjuk hosszú távú memóriánkban elraktározni a mindennapi eseményeket, bejövő információkat, a későbbi felidézés céljából. Ezt többen próbálták kísérletekkel is bizonyítani, több-kevesebb sikerrel. Az azonban bizonyos, hogy szerepet játszik benne.